Nap felkeltétől a nap lementéig

    Reggel háromnegyed hatkor indultunk a kollégiumból. Prof. Porentával, Maxal, Romannal és Benedikkel vágtunk neki a túrának. Az autópályán Mozart zenéinek a lágy dallamán siklottunk a csillagos ég alatt. Szemügyre vettük a Hochköniget, és a lábánál néztük meg a napfelkeltét.
    A túra felfelé nehéz volt, kövön és havon át vezetett az utunk. Ha körülnéztünk, láthattuk a zord sziklacsúcsokat, és a köztük kanyargó gleccsereket. A hegytetőn egy kis menedékház várta a megpihenni vágyó vendégeket. Különféle leveseket lehetett rendelni, mindannyian ettünk egyet. Kis pihenés és alvás után visszaindultunk a 2941 méter magas hegytetőről.

    A lefelé menet gyorsabb volt, csak egy-két megállót iktattunk közbe. Háromnegyed négykor értünk vissza az autóhoz. Az igazgató úr meghívott minket vacsorázni a Pflagerbrücke-be ahol frissen sütik a perecet, amit leberkäsevel és sonkás-hagymás-tojásos tállal kínálnak fel, és inni fröccsöt adnak. Ebben az étteremben néztük végig a naplementét.

Ez egy csodálatos nap volt, egy igazi élmény.