Ami minket illet, az este hátralévő részében hosszasan beszélgettünk Csány és Gáspár tanár urakkal, valamint Kovács Krisztiánnal, a coolkirály buszsöfőrünkkel, aki a csoport logisztikájáért felelt.
Kronológiai rendben haladva a hét első programja rögtön hétvégére esett, amelyet mindenki a „családjával” töltött. A program tulajdonképpeni hivatalos része csak hétfőn kezdődött Gaißau-ban, ahol is egy háromnapos síkurzoson vettünk részt (mi is, mert ahova csak tudtunk, mentünk a csoporttal). Nyugodtan mondható, hogy ez a hétfőtől szerdáig terjedő intevallum az esések és az annál is nagyobb esések időszaka volt, ugyanakkor a harmadik napra zseniális alternatív technikákat fejlesztettünk ki az esések elkerülésére. Ami engem illet –és erről csak röviden írok- megkockáztattam a piros pályát- hát több, mint másfél órámba került…
Csütörtökön a színfalak mögött jártunk, ugyanis mindenre kiterjedő vezetést kaptunk a Festspielhaus-ban. Egyébként ehhez kapcsolódik a nap talán legnagyobb kihívása is, mert mi tolmácsoltunk az egész program alatt.
Ezt követte Mateschitz úr gyűjteményének megtekintése a Hangar 7-ben. Nincs másról szó, mint a Red Bull egy múzeumáról vagy mondhatjuk egyszerűen csak hangárnak is, a cég főhadiszállása közelében, ahol a versenysportban résztvevő járműveket állítják ki (F-1, Dakar, Air Race stb.). Ez volt délelőtt, délután pedig –egy ebéd közbeiktatásával- a belvárost támadtuk, illetve támadták (ide nem tudtunk menni) és Czifra Jánossal, a salzburgi dóm karnagyával (!) találkoztak, aki egy hasonlóan exkluzív vezetést tartott az épületben, sőt még a főorgonát is megmutatta (ezt az átlag turisták nem látogathatják).
Pénteken az iskola kapott főszerepet, a magyar diákok részt vettek egy ének órán, majd később Peter Porenta mondott néhány szót és mutatott pár különleges részletet az intézményről. Fontos részét képezték a napnak a magyarok által tartott előadások (angol vagy német nyelven).
A finálé, a záró est és a már hagyománynak számító barátságos focimeccs volt. Az egész remek hangulatban telt, a 8-2-es magyar győzelem pedig külön említést érdemel.
A szombat már „csak” 600 km-t és a búcsút tartogatta, amivel zárult a Magyarország- Ausztria, Kecskemét-Salzburg, Piarista Gimnázium- Privatgymnasium der Herz-Jesu-Missionare partnerkapcsolat sokadik látogatásának salzburgi része.
Folytatás nyáron -akkor már Magyarországon- és persze
jövőre.
Képek feltötése a netkapcsolatunk lassúsága miatt egyelőre nem lehtséges, de dolgozunk rajta!
